A saját részvény vásárlások jelentősége

Annál, hogy egy stabil osztalékfizető vállalat hosszú távú tulajdonosa vagy, csak egy dolog lehet gyümölcsözőbb: ha az érintett vállalat vezetősége sorozatosan kiváló tőkeallokációs döntéseket hoz.

Ne ijedj meg az idegen szótól, alapvetően 5 dolgot lehet ezen érteni:

  1. A Társaság a saját, organikus növekedésébe fektet be, és így növeli versenyképességét és eredményét. (pl. kutatás-fejlesztés erősítése, marketing tevékenység fokozása, új piacra belépés)
  2. Vállalatfelvásárlás útján növekszik (versenytárs felvásárlása, új vagy kapcsolódó iparág felé nyitás)
  3. Hiteltörlesztéssel javítja mérlegét és hitelkockázati besorolását (meglévő rövid vagy hosszú távú kölcsönök törlesztése)
  4. Osztalékot fizet (speciális osztalék kifizetése, esetleg osztaléknövelés)
  5. Saját részvényt vásárol vissza

A vállalat menedzsmentjének alapvetően egy feladata van: a részvényesi érték növelése. Onnantól kezdve, hogy egy társaságban tulajdonrészt vásároltál, ez a menedzsment neked, mint tulajdonosának dolgozik minden áldott nap.

A részvényesi érték önmagában növekedhet azáltal is, hogy a vállalkozás egyszerűen jó minőségű terméket állít elő/kiváló szolgáltatást nyújt, így a fokozódó kereslet miatt évről évre javítja jövedelemtermelő képességét. A növekedés másik útja az lehet, amikor a realizált hasznot a vállalat vezetősége – a fenti opciók közül kimazsolázva a leginkább optimálisat – a megfelelő helyre irányítja.

A felhalmozott eredményt akár többféleképpen is elköltheti: amellett, hogy akvizíciókat eszközöl, párhuzamosan emelkedő osztalékot is fizethet. A lényeg, hogy a realizált haszon felosztásánál a részvényesi érték hosszú távú növelésének a vezércsillagát kövesse.

A jó menedzsment felismeri, hogy milyen életciklusban jár a vállalat, és ennek megfelelően hozza meg a befektetési döntéseket. A fiatal, növekedési fázisban lévő cégeknél a növekedést támogató beruházások teremthetnek értéket, nem pedig az, hogy mennyi osztalékot fizet. Ahogy egyre érettebb lesz a vállalat, a vezetés feladata átalakul: körül kell bástyáznia magát egy olyan economic moat-al, ami biztosítja számára azt, hogy magas árazási fölényt tartson fel évtizedeken keresztül (pl. The Coca-Cola Company).

Ebben a blogban a saját részvény vásárlások elsöprő erejét mutatom be.

Rövid, de fontos elméleti háttér

Első kérdés: 1 db részvényed van egy cégben, számodra mi az előnyösebb: ha 1000 vagy 900 részvény testesíti meg az egész céget? A kérdés természetesen költői, utóbbi esetben 1/900 részét tulajdonlod a vállalkozásnak, míg előbbi esetén a részed „csak” 1/1000.

Második kérdés: „Pezsgőt mindenkinek!” – felkiáltással ünnepled-e azt a bejelentést, ha az 1000 részvényből álló társaságod a saját részvény vásárlási programjában 100 részvényt vásárolt vissza (és vont be), így most már mindösszesen 900 részvény alkotja a céget?

Az attól függ. A tőkeallokáció első számú törvénye ez: ami adott áron ésszerű, az másik áron ésszerűtlen.

A saját részvény vásárlás kétélű fegyvernek számít, ugorjunk hát fejest abba a medencébe, ahol tisztára mossuk a területtel kapcsolatos zavaros elképzeléseket. A kérdés tehát, amire a választ keressük: a saját részvény vásárlások mikor teremthetnek értéket a részvényesek számára, és mikor lehetnek romboló hatásúak.

Az a csapat, aki a tőkeallokációs döntéseket hozza a vállalatodnál egy tagadhatatlanul nagy előnnyel bír: ismerik a cég belső működését, annak folyamatait, nekik vannak a legpontosabb előrejelzéseik a várható növekedési kilátásokról, ők látják legjobban egy esetleges visszaesés eljövetelét, egy szó mint száz: nekik áll a rendelkezésükre a legtöbb információ arról, hogy mennyi is a vállalat pontos piaci értéke. Miután ezt meghatározták, már könnyű dolguk van: a képzeletbeli mérleg egyik serpenyőjébe helyezik ezt a számot, az aktuális piaci értéket pedig a másikba.

A többi már mindenki számára kézenfekvő: amennyiben a cég értéke a piaci érték alá csökken, a cég vásárolni fogja a saját részvényeit, hiszen „olcsó áron” sikerül azt elérnie, hogy az egy részvényre eső érték növekedjen (ez ugye a menedzsment célja). Amennyiben viszont a piaci érték fölött vásárol, akkor „rombolja” a részvényesi értéket, hiszen indokolatlanul sokat fizet érte. Világos, hogy 1 dollárért 1,1 dollárt fizetni semmilyen szempontból nem tekinthető kiemelkedő üzletnek, ebben az esetben a vezetőség feltehetőleg más eszközzel sokkal eredményesebben növelhetné az egy részvényre jutó értéket.

Abban azt esetben, amikor egy cég csupán azért kezdi el vásárolni a saját részvényeit, hogy egy esésben „megtámassza” annak árfolyamát és ezáltal megnyugtassa a befektetőket, hibát követ el. Ugyanígy hibás a „divatból” vagy a „magabiztosság sugárzásából” fakadó saját részvény vásárlás. A lépés csak abban az esetben nevezhető értékteremtőnek, ha a vásárlás a valós érték alatt történik.

A jóval a részvényenkénti belső üzleti érték alatti árfolyamon végrehajtott saját részvény vásárlások azonnal és jelentős mértékben növelik a belső értéket. Ezt nem csak azért írtam kiemelve, mert összefoglalója a fentieknek, hanem mert a 20. század legnagyobb jelentőségű befektetőjének, Warren Buffett-nek a gondolata.

 Sőt, egy kísérő mellékhatással is számolhatunk: a befektetők többet hajlandóak fizetni egy olyan vállalatért, ahol látják, hogy a részvényesek érdekét előtérbe helyező vezetőségi döntések születnek.

Nézzük akkor a gyakorlatot:

Vegyük példának a jól csengő, de kitalált nevű Terrific Inc. társaságot, melynek alapadatai pl. a következők lesznek:

USD
Piaci kapitalizáció150 000 000
Árbevétel250 000 000
Adózott eredmény10 000 000

és

ÉvRészvényszám (db)Részvény ára (USD)1 részvényre jutó eredmény – EPS (USD)
01 000 00015010

Összefoglalva tehát:

A Terrific Inc. céget a vásárlás időpontjában 1 millió részvény testesíti meg, ebből mi a példa kedvéért 1 db-ot vásárolunk 150 USD-os árfolyamon. A társaságunk piaci kapitalizációja (részvényszám*részvényár) 150 millió dollár, jelenleg ennyiért lehetne megvenni az egész vállalatot.

A Terrific Inc. évi 250 millió USD árbevétel mellett 10 millió USD adózás utáni eredményt ér el, vagyis az egy részvényre jutó eredményünk (adózás utáni eredmény/részvényszám) kereken 10 dollár lesz. Értelemszerűen a mi 1 db részvényünkhöz is társul 10 USD nyereség, ami határtalan örömmel tölt el bennünket.

Most bemutatok három eltérő tőkeallokációs programot és annak az eredményét, hogy azon keresztül is ismerkedjünk a saját részvény vásárlások meglepő erejével.

Egy nagyon visszafogott verzióval számolunk mindhárom esetben, ennek megfelelően azt szimuláljuk, hogy a cég mind a 10 vizsgált évben ugyanazt az eredményt fogja elérni (250 millió USD árbevétel után 10 millió USD adózás utáni eredmény). Értelemszerűen így a piac is mindig ugyanarra az értékre (150 millió USD) fogja tartani a cégünket, a saját részvény vásárlások ezért mindig ehhez igazodva – piaci értéken – fognak megvalósulni.

KÉP

Lássuk egy pazarlót!

A Társaság tőkeallokációs programja ebben az esetben végtelenül egyszerű: az eredmény 50%-át osztalékként kifizeti, 30%-át saját részvény vásárlásokra költi, a 20%-át pedig a korábban bemutatott 3 választható pont egyikére szórja el.

Az elszórást most szó szerint értsük, vegyünk egy nagyon rossz forgatókönyvet: a Terrific Inc. a következő 10 évben az eredménye 20%-át olyan szerencsétlen projektekre költi el, amelyek semmilyen növekedést nem gyakorolnak a Társaság jövőbeli árbevételére és eredményességére. Sem az új emberek felvétele, sem az erőteljesebb marketing hadjárat, de még egy kisebb versenytárs felvásárlása sem hoz számszerű előremutató eredményt a Terrific Inc. életében, így minden évben a 250 milliós USD árbevétel mellé 10 millió USD adózás utáni eredmény társul.

Nézzük, hogy ebben az igen pesszimista verzióban az osztalékfizetések és részvény visszavásárlások milyen eredményt hoznak a meglévő 1 db részvényünk számára!

A vásárlás első évében megkapjuk a részvényünkre jutó eredményünk 50%-át osztalékként(5 dollár), 20%-ot (2 dollár) ugye értelmetlen célokra elvernek, 30%-ot viszont részvény visszavásárlásokra fordítanak, ami éves szinten 3 millió USD-t jelent. Ebből az összegből az első évben 20.000 részvényt tud venni a Társaság (3 mó/150), így a második évnek már úgy megyünk neki, hogy „csak” 980.000 részvény testesíti meg ugyanazt a társaságot. Ebből két dolog is következik:

  • Mivel az éves árbevétel és eredmény változatlan, ezért a piac ugyanannyira értékeli a Társaságunkat (150 millió USD), ez viszont csak úgy tud megvalósulni, ha a részvény már nem 150 hanem 153 dollárt ér (980.000*153).
  • Az elért eredmény már csak 980.000 részvényre oszlik el, ezért az egy részvényre jutó nyereség is növekszik, így az osztalékunk is emelkedik.
ÉvRészvényszám (db)Részvény ára (USD)EPS (USD)Osztalék (USD)
11 000 00015010,005,00
2980 00015310,205,10

A harmadik évben ugyanez történik: 50%-ot kapunk osztalékként, 20%-ot megint sikerül értelmetlenül elkölteni, de a 30%-ból megint saját részvényt vásárol a Terrific Inc. Igaz, hogy a megnövekedett részvényár miatt az évente elkölthető 3 millió USD a megemelkedett részvényár miatt már „csak” 19.600 részvény vásárlásra lesz elegendő.

ÉvRészvényszám (db)Részvény ára (USD)EPS (USD)Osztalék (USD)
11 000 00015010,005,00
2980 00015310,205,10
3960 40015610,415,21

És ez így megy egészen 10 éven keresztül:

ÉvRészvényszám (db)Részvény ára (USD)EPS (USD)Osztalék (USD)
11 000 00015010,005,00
2980 00015310,205,10
3960 40015610,415,21
4941 19215910,625,31
5922 36816310,845,42
6903 92116611,065,53
7885 84216911,295,64
8868 12617311,525,76
9850 76317611,755,88
10833 74818011,996,00

Láthatjuk, hogy a 10. év végén már csak 833.748 részvény jeleníti meg a Terrific Inc. teljes tulajdonrészét, ennek megfelelően a részvényárfolyamunk is megemelkedett. A tíz év alatt 54,85 dollár osztalékot kaptunk, az árfolyamnyereségünk pedig 30 dollárra rúg, így összesen 84,85 dollár hasznot értünk el 150 dollár befektetéssel, vagyis éves szinten átlagosan 5,66%-os hozamot értünk el. Nem rossz egy olyan cégtől, amely az eredménye 20%-át minden évben kidobja az ablakon.

Nézzünk egy következőt!

A második tőkeallokációs program még az elsőnél is egyszerűbb: az eredményünk 50%-át megint csak olyan vállalatfelvásárlásokra, növekedési projektekre és egyéb szükségtelen dolgokra költjük, amelyek a 10 év alatt egyetlen cent eredményt sem hoznak. Ez nem túl életszerű, de számoljunk most ezzel. A másik 50%-ot mind saját részvény vásárlásra költjük, osztalékot nem fizet a cég.

ÉvRészvényszám (db)Részvény ára (USD)EPS (USD)
11 000 00015010,00
2966 66715510,34

Láthatjuk, hogy az első év után most nem 20.000, hanem 33.333 részvény vásárlására lesz elég a „keretünk”, köszönhetően a magasabb ráfordítható összegnek.

ÉvRészvényszám (db)Részvény ára (USD)EPS (USD)
11 000 00015010,00
2966 66715510,34
3934 44416110,70
4903 29616611,07
5873 18617211,45
6844 08017811,85
7815 94418412,26
8788 74619012,68
9762 45519713,12
10737 03920413,57

Az erőteljes saját részvény vásárlási program megtette a hatását, a 10. év végén már „csak” 737.039 részvény testesíti meg a céget, az árfolyamunk ennek megfelelően szépen emelkedett. A tíz év alatt összesen 53,5 dollár árfolyam nyereséget sikerült realizálni, vagyis éves szinten átlagosan 2,97%-os hozamot értünk el. Egészen szép hozam egy olyan cégtől, ahol olyan menedzsment tevékenykedik, amely 10 éven át sorozatosan haszontalan projektekbe fektet hatalmas összegeket.

Egy részvényes barát

A harmadik szereplőnk tőkeallokációs politikája szintén faék egyszerűségű: 50-50%-ot szán osztalékra és saját részvény vásárlásra. Nézzük az eredményeket:

ÉvRészvényszám (db)Részvény ára (USD)EPS (USD)Osztalék (USD)
11 000 00015010,005,00
2966 66715510,345,17
3934 44416110,705,35
4903 29616611,075,54
5873 18617211,455,73
6844 08017811,855,92
7815 94418412,266,13
8788 74619012,686,34
9762 45519713,126,56
10737 03920413,576,78

A tíz év alatt összesen 53,5 dollár árfolyamnyereséget és 58,52 dollár osztalékot realizáltunk, ami 7,47%-os átlagos éves hozamnak felel meg.

Azt az elképzelt helyzetet, amikor a Társaságunk önmagában képes az organikus növekedésre (ráadásul a beérkező osztalékainkat is visszaforgatjuk újabb részvények vásárlására) olvasóink fantáziájára bízzuk, de még inkább arra biztatnálak, hogy egy excel segítségével magadnak is modellezd le!

REIT

Az ingatlanos REIT szektor esetében a saját részvény vásárlások kevésbé jellemzőek, hiszen:

  • az eredmény 90%-át kötelesek osztalék formájában kifizetni,
  • ebben a szektorban a tőkéhez jutás egyik leggyakrabban használt eszköze az új részvények kibocsátása.

Erről részletesebben a tananyagban beszélünk.

1 válasz

Trackbacks & Pingbacks

  1. […] rátér az osztalékok helyett mit válasszunk témakörre, és az üdvözítő megoldást a sajátrészvény visszavásárlásokat preferáló cégekben találja meg. A sajátrészvény visszavásárlás azonban kétélű […]

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük